Magamról

17 múltam évek óta. Diáknyúzó vagyok munkaidőben. Szabadidőmben keresem magam és azokat a dolgokat, amitől épülhet (belső)világom.

2017. január 25., szerda

Tizenharmadik nap

  Most kimaradt egy-két nap, mert elutaztam. Kihívás volt előre tervezni. Dobozolni négyfelé. Ekkor jöttem rá, hogy nagy tárolóedényeim vannak vagy rosszul záródóak. Szegény könyvem tudna mit mesélni, amikor a kapkodásban meglazult fedél miatt kiömlött a gombából kijövő kis szósz. Most, hogy tudatosan csökkentettem az adagot rájöttem, vissza kell kérnem a kisebb edényeimet anyutól.
Szerencsére a találkozó üteme megfelelő volt, minden szünetben shaket ettem és a hűtőben tartottam a dobozaimat, mert nem akartam őket utaztatni feleslegesen.
 Barátosnéméknél csöveztem, ami kicsit aggasztott, mert a barátja isteni magyaros kajákat tud csinálni. Móni szerint azért is szeret engem legjobban a "mesterszakács", mert imádom a főztjét. Előre szóltam nekik, hogy nem ehetek, de így is volt egy kis lelki terror, amikor felsorolták a hűtő tartalmát és a gangon dermedő kocsonyát sem hagyták ki a sorból. Régebben meginogtam volna, most nem, mert ekkor vettem elő az esti dobozomat és kezdtem rágcsálni a retket és az uborkát. Megvárták a vacsim végét és ők csak akkor kezdtek el kocsonyázni, amikor levonultam az asztaltól. Szelíden azért néha megpróbáltak kapacitálni. ( Könnyen mondtam nemet, mert a kocsonyát csak évente egyszer eszem meg, akkor is csak egy tányért és az újévkor megvolt.) Kifejtették utána viccesen, hogy szeretnék visszakapni a jó étvágyú énemet is. ( Hát az még kicsit odébb van!)
 Elmondták viszont, hpogy máskor is szívesen látnak, mert olcsó vendég vagyok. Este viszont elnyertem jutalmamat a vonatúton. Decemberben még nem tudtam lehajtani az asztalkát az ablak mellett, mert behúzott hassal sem fértem mögé. Most már sikerült!
 Ha hétfő, akkor Kata és a habzsi-dőzsi. A lelki masszázs nagyon jól esett. Az osztatlan figyelme, lelkessége mindig átragad rám is. Megdicsért, hogy látszik az eredmény, ez újabb egy hétre elegendő energiát ad. ( Sajnos én fordítva működöm, mert a még leadatlan kilókat látom csak. A lelkesedést visszafogom, mert tudom, hajlamos vagyok túlpörögni és feladni utána.) Minden alkalommal kipróbálok valami újat. most a tejkaramella volt a soros. Az íze teljesen olyan volt, mint a lengyel "bocis" karamellának, amit gyerekként nagyon szerettem. Most is jó sokáig ráztam, hogy karamell habbá álljon össze. Isteni volt!
 Már csak a heti bevásárlást kellett megejtenem. a héten abból alkotok, ami van a Lidl-ben. Brokkoli, csiperke, retek, padlizsán már ismerős, de most lett cukkini is. Találtam édesköményt, amit még sosem próbáltam. Itt lesz rá az alkalom. A sonkák közt válogatva jöttem rá, hogy a 80% hústartalom jelenti a lélektani határt. A 79%-os fele annyiba került, mint a 81%-os. Nem ér ennyit a különbözet! Ilyenkor elbizonytalanodom, hogy mennyit számít a diéta előírása a legalább 80%-kkal.
Változtatásul a csirkemellsonka mellé már veszek pulykamellet is, mert emlékeim szerint kicsit intenzívebb az íze!
 Sajnos cottage cheese nincs, de hazafelé meglepem magam máshonnan túróval. Hétfőnként ez a motiváló kaja, hiszen egy újabb hét telt el.
Másodszorra is bevált a bevásárlócetli, amit egész héten hurcoltam a pénztárcámban. Nem csábultam el és hatékonyan shoppingoltam. Kevesebb pénzből úsztam meg a vásárlást, mert elmúlt hétről salátám és karfiolom maradt, így tudtam, nem kell annyit vennem. Szuper!







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése