Harmadik nap
Tegnapelőtt derült ki, hogy egy workshopra megyünk kisbusszal. Ez még problémás lehet-gondoltam, mert a zárt térben az illatok fognak csábítgatni. ( Nem tudom mi lelte az folyton eldugult, szaglás elégtelen orromat, de a kezdés óta kiélesedett az érzékelésem. Néha azt hiszem, hogy kaja megtalálásban egy kopót is kenterbe vernék.) Túlélési taktikaként a relaxáció működött, szememet becsuktam és nekem télen tengerparti képem van, amit "nézek" belső mozival. Sikerült is elaludnom és a busz nem tökéletes szigetelése segített az illatok távozásában.
Erre a napra nem húztam ki az ízeket, hanem tudatosan válogattam, mert az ismerteket tudtam sorrendbe állítani. Ahhoz, hogy 6-kor elinduljak fél órával előtte reggeliznem kellett, amire az almás-fahéjas zabkását választottam. Nagyon tartalmasnak kellett lenni, mert arra számítottam, hogy időben beérünk nagyfaluba, de a csúszás miatt menet közben diszkréten el tudtam készíteni, igaz, a megfelelő mennyiséget már itthon bekészítettem a sztracsatellához. Rehabilitálnom kell ezt az ízt, legutóbb nem nyilatkoztam szépen róla. Lehet, hogy sok vizet tettem vagy türelmetlen voltam. Nem tudom, de most krémesebb lett. Tudtam, hogy a vanília után a csokidarabkákkal fogom befejezni az élvezkedést. Gyorsan két pohár víz, ami mosogatást is elintézte a körülményeknek megfelelően.
6.30-kor indultunk, de így is belecsúsztunk a reggeli csúcsba, három negyed óra alatt ittam meg .fél liter vizet. ( nagyon aktuális lett volna a megérkezés...)
A program unalmas volt, régen ilyenkor kezdtem el valami szénhidrátot vagy cukrot benyomni a szervezetembe, de most sűrűn kortyolgattam helyette a kulcsból a vizemet. Már nagyon vártam az ebédet, mert tegnap tököt pároltam és még sóztam is. A fenébe, megint! Nem szoktam kóstolni, most itt meglett a böjtje. Valami nem stimmelt ehetetlen lett, de nem a sózás miatt. Itthon megnéztem a zacskót, mert hűtött volt és lejárt a szavatossága. Gyorsan előkaptam a rizspudingot, amit a hazaútra tartogattam és megettem. a borzalom után még jobban élveztem a rizsszemek roppanását! Ki se mentem a képzőteremből, mert a folyosón már terjengett a szendvics illata. ( Legutóbb is volt tormás-tarjás, tojáskrémes, marhahúsos, sajtkrémes, kolbászos. Még most is összefut a nyál a számban.)
A délután is sűrű vízivással telt és indulás előtt még megettem a körtés-csokis desszertet.
Haza az út sima és gyors volt, amit tovább rövidített az alvás és a vízivás.
Nagyon várom a holnapi napot, mert végre ehetek húst is! hideg van és még bevásárolnom is kell. Marad a kisbolt. Még szerencse, hogy a felsoroltak közül legalább gomba van. A húsboltot még utolsó pillanatban elcsípem, már nagyon fáj a fejem, mert letelt a három óra. Tényleg nem bírnám ki a nagyobb szünetet a kaják közt.
Vízivás, karamellás csokidesszert és utána főzés. Eszembe jut, hogy ilyenkor szokott jönni a gyors éhségcsillapító a szendvics és tej. Nem mondom, hogy nem hiányzik.
Az esti zöldséget most főzve szeretném elkészíteni, mert kicsit átfáztam a hazaúton biciklivel. A hűtőből karfiolt veszek ki, már régóta használom krumpli helyett. A püré verzió, natúr joghurttal készítve a kedvencem, Nekem a főzés is nagy kunszt, mert régebben próbálkoztam vele és az lett az eredménye, hogy egy hétig ettem egy főzeléket. Praktikusabb volt, ha menzán eszem vagy hozatom az ételt. Most terveznem kell ezt is. Jöhet a holnapi ebéd.Elbíbelődöm a gombával, szeretem egészben megpárolni. Most is így teszek, de mellé teszem a húst is.
Sosem használtam borsot, inkább borsikafüvet. Most viszont szükségem volt az intenzívebb ízre, mert hiányzik. A karfiolt kicsit megszórom, de kevésnek bizonyul. Addig bénázom a zacskóval, amiig a tányérra borul egy része. Oké, akkor falatonként tunkolgatok! Nagy tapasztalás, hogy lassan és az ételre figyelve egyek. Most jöttem rá, hogy turbóban és sok más dolgot csinálva tettem eddig.
A maradék borsot beleöntöttem a gomba párolóvizébe, még azt is eléggé fűszeressé tette számomra.
Este még hátra volt a sós verzió. gondoltam, hogy kipróbálom a karfiol főzővizét felhasználva kikeverni. a zöldkrémleves krutonnal fejezetnek jót tett a meleg, kicsit sós-borsos alaplé, amiben még pár karfiolmorzsa is úszkált. Ez nagyon bejött!
Erre a napra nem húztam ki az ízeket, hanem tudatosan válogattam, mert az ismerteket tudtam sorrendbe állítani. Ahhoz, hogy 6-kor elinduljak fél órával előtte reggeliznem kellett, amire az almás-fahéjas zabkását választottam. Nagyon tartalmasnak kellett lenni, mert arra számítottam, hogy időben beérünk nagyfaluba, de a csúszás miatt menet közben diszkréten el tudtam készíteni, igaz, a megfelelő mennyiséget már itthon bekészítettem a sztracsatellához. Rehabilitálnom kell ezt az ízt, legutóbb nem nyilatkoztam szépen róla. Lehet, hogy sok vizet tettem vagy türelmetlen voltam. Nem tudom, de most krémesebb lett. Tudtam, hogy a vanília után a csokidarabkákkal fogom befejezni az élvezkedést. Gyorsan két pohár víz, ami mosogatást is elintézte a körülményeknek megfelelően.
6.30-kor indultunk, de így is belecsúsztunk a reggeli csúcsba, három negyed óra alatt ittam meg .fél liter vizet. ( nagyon aktuális lett volna a megérkezés...)
A program unalmas volt, régen ilyenkor kezdtem el valami szénhidrátot vagy cukrot benyomni a szervezetembe, de most sűrűn kortyolgattam helyette a kulcsból a vizemet. Már nagyon vártam az ebédet, mert tegnap tököt pároltam és még sóztam is. A fenébe, megint! Nem szoktam kóstolni, most itt meglett a böjtje. Valami nem stimmelt ehetetlen lett, de nem a sózás miatt. Itthon megnéztem a zacskót, mert hűtött volt és lejárt a szavatossága. Gyorsan előkaptam a rizspudingot, amit a hazaútra tartogattam és megettem. a borzalom után még jobban élveztem a rizsszemek roppanását! Ki se mentem a képzőteremből, mert a folyosón már terjengett a szendvics illata. ( Legutóbb is volt tormás-tarjás, tojáskrémes, marhahúsos, sajtkrémes, kolbászos. Még most is összefut a nyál a számban.)
A délután is sűrű vízivással telt és indulás előtt még megettem a körtés-csokis desszertet.
Haza az út sima és gyors volt, amit tovább rövidített az alvás és a vízivás.
Nagyon várom a holnapi napot, mert végre ehetek húst is! hideg van és még bevásárolnom is kell. Marad a kisbolt. Még szerencse, hogy a felsoroltak közül legalább gomba van. A húsboltot még utolsó pillanatban elcsípem, már nagyon fáj a fejem, mert letelt a három óra. Tényleg nem bírnám ki a nagyobb szünetet a kaják közt.
Vízivás, karamellás csokidesszert és utána főzés. Eszembe jut, hogy ilyenkor szokott jönni a gyors éhségcsillapító a szendvics és tej. Nem mondom, hogy nem hiányzik.
Az esti zöldséget most főzve szeretném elkészíteni, mert kicsit átfáztam a hazaúton biciklivel. A hűtőből karfiolt veszek ki, már régóta használom krumpli helyett. A püré verzió, natúr joghurttal készítve a kedvencem, Nekem a főzés is nagy kunszt, mert régebben próbálkoztam vele és az lett az eredménye, hogy egy hétig ettem egy főzeléket. Praktikusabb volt, ha menzán eszem vagy hozatom az ételt. Most terveznem kell ezt is. Jöhet a holnapi ebéd.Elbíbelődöm a gombával, szeretem egészben megpárolni. Most is így teszek, de mellé teszem a húst is.
Sosem használtam borsot, inkább borsikafüvet. Most viszont szükségem volt az intenzívebb ízre, mert hiányzik. A karfiolt kicsit megszórom, de kevésnek bizonyul. Addig bénázom a zacskóval, amiig a tányérra borul egy része. Oké, akkor falatonként tunkolgatok! Nagy tapasztalás, hogy lassan és az ételre figyelve egyek. Most jöttem rá, hogy turbóban és sok más dolgot csinálva tettem eddig.
A maradék borsot beleöntöttem a gomba párolóvizébe, még azt is eléggé fűszeressé tette számomra.
Este még hátra volt a sós verzió. gondoltam, hogy kipróbálom a karfiol főzővizét felhasználva kikeverni. a zöldkrémleves krutonnal fejezetnek jót tett a meleg, kicsit sós-borsos alaplé, amiben még pár karfiolmorzsa is úszkált. Ez nagyon bejött!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése