Nyolcadik nap

Én és a függőségeim.
Tegnap írtam a családi mintáról, hogy az evés és a szeretettség nálam korán összekapcsolódott. Tegnapi lelkizős, élménybeszámolós beszélgetés számomra azért fontos, mert szeretem titokban tartani a fogyókúráimat. A családom ilyenkor belelkesül és folyton kérdezget, így amikor feladtam még jobban szégyelltem magam.
Az ismeretségi körömben azért nem szeretem megosztani, mert két tipikus válaszreakciót váltott ki mindig. Irigykedős, csipkelődős megjegyzéseket az anyagi részére vonatkozóan. Néha lesajnáló kérdezősködést, amitől még rosszabbul éreztem magam.
A másik fele csupa jó szándékkal segíteni akar és hozza kapásból az ellenérveket saját tapasztalatból és ismerős ismerőse által. ilyenkor mindig azt érzem, mint orvos meglátogatása előtt, hogy jönnek a horror sztorik, városi legendák.
Most nem így lesz!
Azt játszom, hogy ez most a pozitív függőségem. Keret van, szabályok, amit betartok. Fogyjanak a zacskók az anyaggal!
Menjek minden héten az egészség dealeremhez az újabb adagomért.
Minden zacskó színe nekem azt jelenti, hogy minden alkalommal győzök magam felett és új szokások felé teszek lépéseket.
A blogolás segít kitartani, hogy csinálni kell. Kicsit (sem) anonim gyűlésem ez a világ felé. Mindennap gondolni rá, tervezni a következő napot, csinálni a következő bejegyzést.
DE! hétfőn valami felborult a megszokott rendből és az ebéd négy utánra került és nem volt bent hús. egész nap azt éreztem, hogy nem elég semmi. Farkaséhség jött rám, ittam a vizet, nem féltem, hogy a négy liter a nyakamon marad. Este jöttem rá, hogy többet ittam, mert a reggelit nem számoltam bele az ötbe. Ennek ellenére éhesnek és nagyon fáradnak éreztem magam. Dolgozatot javítottam és osztottam. Hazaérve ettem valamit és elkezdtem relaxálni, amibe bealudtam. Kilenc után ébredtem, aludtam három órát. Utána jobb lett, de nem tudtam visszaaludni. Kettőkor minden bajom volt, szomjas és éhes voltam. filmet néztem, hogy elálmosodjak. ...hogy fogom kibiíni a holnapi napot?
Hoppá elfelejtettem a nap fénypontját, a meglepetést. Este a sósak közül próbáltam az első hétre nem választott zöldséglevest. Sosem gondoltam volna, hogy a kedvencek közé beküzdi magát! Nincs benne levesbetét, de szép zöldes és nekem az íze a hagymát juttatta az eszembe. Markánsabb volt az íze, mint gondoltam.