Huszonhatodik nap

Atya ég! Már több, mint egy hete nem írtam. Az elmúlt hét egy kicsit pörgős volt. Hétvégén teljesen feltöltődtem. Andi, a stylist megdicsérte a cuccomat. A piros poncsót a narancsos sálat, amit hétköznap is hordok.  Alatta Ulla Popken pulcsim lapult, de nem e miatt éreztem magam dögösnek, hanem a fekete térdfarmer miatt, ami 52-es volt. Az öltözéket a hasított bőr, vörös térdcsizmám tette teljessé. Tinédzser korom óta vágytam egyre és meg is vettem, de kellett a fogyás, hogy menni is tudjak benne. A nap végére már tudtam, hogy a szépségért meg kell szenvedni! A műanyag talptól fájt a sarkam, de így is elmentem egy jótékonysági koncertre. Rohantam, hogy odaérjünk( Maradok a sportcipőnél.) Isteni volt, mert folyamatosan változtatták a helyüket és még sosem láttam két karnagyot együtt dolgozni. Imádom csukott szemmel élvezni a zenét, de most nem lehetett, mert abban a pillanatban elaludtam volna.

Móniék cukik voltak, mert előre ettek, hogy ne izgassanak engem. A pomelót nekem vették, kicsit elszontyolodtak, hogy abból sem eszem, de vigasztaltam őket, hogy majd legközelebb.

Másnap a csajkörbe Orsi fincsi kókuszgolyónak kinéző vegán édességet hozott. Amikor megtudta, hogy már csak egy napom van hátra az első szakaszból csomagolt nekem kettőt. A vonathoz időben érkeztem, de most teljesen tele volt. Utálom a bezártságot! Sem olvasni, sem enni nem tudtam rendesen. Nőtt bennem a feszültség és beindultak a régi beidegződések, hiába ittam vizet, valamit ennem kellett. Megettem a két golyócskát...utána nyugi lett. Nem voltam álmos, ezért végig gondolkodtam az utat és hazaérve még a pályázati anyagot is el kezdtem írni. Hajnalba keltem ahhoz, hogy befejezzem. Alig értem oda angolra, innen futás Katához. Itt teázás és lelki feltöltődés várt. Aranyos volt, mert hozta az akciós túrókat az Aldiból. Grátisz csirke- és pulykamell felvágottat is kaptam! 

Rohantam tovább kozmetikus, majd a suli. Gyorsan ettem a túróból ebédre a felvágottal. Neki ültünk az anyagok összefésülésének. a főnök fél ötkor elment, mi maradtunk a kolléganővel. Vacsi a túróból és a felvágott második fele. ( Hála érte Kata!) Fél nyolckor fellélegeztem, hogy vége; de kiderült még csak az első felén vagyunk túl. A portás élénken kérdezgette, hogy mikor végzünk, mert fél tiz körül van az idő és fél óra múlva zár. Mi előtte kicsivel mentünk haza. Bevásárlás nuku. Így fogok nekivágni a hétnek.

Másnap hajnalban alig bírom kikanalazni magam az ágyból. Rutinból nyomom az órákat és az angolon már zombi vagyok teljesen. Ete már nagyon ég a gyomrom az idegtől és az ebédre megevett paradicsomtól és grapefruittól. Azt gondoltam, most másként lesz. Fellökte megint a savamat, ami az üres gyomorral kombinálva nem jó. a joghurt is beindította a papírfogyasztást. Más sem hiányzik még, mint egy hasmenés! Hazaérve csak az ágyat látom magam előtt! Relaxálok, bele alszom. Éjjel fent vagyok éhesen és nem tudom visszaaludni, akárhogy iszom a vizet. Dolgozom, de csak egy protein szelet után nyugszom el. korán lesz a másnap.

Hiába eszem a multivitamint nem segít! A fene éhes vagyok folyamatosan. Keresem, hogy mivel tudnék segíteni. Még nem találtam ki. Viszont tökéletesen szabotálom a vízivást, hétvégén a második kulcsom hagytam el, még maradt egy, de most ez sem segít. Nagyon nyugtalan vagyok. Csütörtökön értekezlet és szülői, megint estig leszek. Pénteken jönnek Száváék! Egész héten ez nyomaszt, Brigit csak csütörtökön sikerül elérni. Semmi különös, ha tudok menjek át a verseny előtt a lányokhoz.

Szuper! Óra- rohanás-puszik, ölelés-vissza-suli-vissza lányok- kávézás-Misi köszöntése az egyetemen- Kámoni Arborétum kiállítás megnyitó-hazaérés. Topogás az ajtó előtt, nincs meg a kulcs. Telefont nem veszik fel, de szerencsére a folyosó szomszéd megjelenik és felajánlja, hogy visszavisz. Megtalálták a kulcsot és bejutottam nyolc körül a lakásba. Induláshoz képest tizenhárom óra múlva lerogyok az ágyra!

Szombaton feltöltöm a hűtőt, az Aldi és Tesco túra után lihegek, amikor anyuék hívnak. Legszivesebben fejemre húznám a takarót, de a csirkemellet még hűtőbe kell raknom elcsomagolva. Nyolc körül elalszik az agyam, így az angolozást abba hagyom. Vasárnap vágok és melózom ezerrel. Délután vettem észre, hogy még csak egy grapefruit van bennem. Fenébe! Ez a hét nem volt az én hetem, olyan érzés volt, hogy loholok magam után. Nem tudtam lelassulni és befelé figyelni EZ ÍGY NEM LESZ JÓ!!! Túlpörgök és vissza fog ütni. Meg kell állni és újra bootolni.

A következő hét már rendben lesz. NYUGI van!!